Plébánia mobil: +36-30/491-6780 titkar@gmail.com

Szentgyónás

Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20, 21-23)

Az értünk a kereszthalált is vállaló, majd a halálból feltámadt Jézus Krisztus tettei és szavai alapján hisszük, hogy Isten maga vágyik arra, hogy megbocsásson az embernek. A tékozló fiú története (Lk 15) is ebben a hitben erősít meg minket: az Atyaisten irgalma és Krisztus szeretete határtalan és tékozló gyermekét újra magához kapcsolja.

Ahhoz azonban, hogy az ember részese legyen e bocsánatnak, szükséges, hogy szívből megbánja bűnét, – amennyire lehet – jóvátegye az okozott kárt, megvallja az Egyház képviselője, a pap előtt bűnét, és kérje, hogy az a Krisztustól kapott meghatalmazás alapján megadja neki a feloldozást. Ha ezt megkapta, újra az Úr asztalához járulhat, mint az Egyház teljes jogú tagja, hiszen szívében újra ott lakozik az a szeretet, amelynek legfőbb kifejezője az Úr vacsorája.

A bűnbánat szentségéhez járulni, gyónni akkor szükséges, ha valakinek lelkét súlyos vagy halálos bűn – tudva és akarva elkövetett rossz – nyomja. Az ember számára az a legveszedelmesebb, ha elhiteti magával, hogy a rossz jó, a bűn természetes, a lanyhaság valójában józanság, a közönyösség alapvetően okosság. Életbevágóan fontos, hogy belássuk: a rossz az rossz, de Isten jóságában bocsánatot nyerhet! A jó gyónás találkozás Krisztus irgalmával, és igaz öröm forrása: bocsánatot kapva, megtisztulva folytatjuk az isten- és emberszeretet útját, Jézus nyomában.

Ugyanakkor Isten bocsánatának feltétele az egymásnak való megbocsátás. Aki nem akar megbocsátani embertársának, képtelen befogadni Isten bocsánatát. Jézus ezt ismételten hangoztatta: „Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.” (Mt 6,15) Aki tudja, mennyire rászorul ő maga is Isten irgalmára, maga is irgalmas lesz mások iránt.

Fontos, hogy a gyónást alapos készület előzze meg:

– Csendes személyes imában Istent helyezem a középpontba: Őérte, szeretetéért bánom meg bűneimet. Hasznos ilyenkor a keresztet magunk elé helyezni, vagy egy szentírási részt felolvasni Isten szeretetéről és azon elmélkedni.
– Ezután vizsgáljuk meg életünk minden vonatkozását, rétegét, kapcsolatát és gyűjtsük össze bűneinket. Ehhez az áttekintéshez segítség lehet egy jó lelkitükör.
– Végül imádsággal kérjem az erőt és az őszinteséget gyónásomhoz, a „sikeres” gyónásért. Imádkozom gyóntatómért, hogy Isten megmutassa rajta keresztül azt, amit nekem üzenni akar.

Időpontok

Szentgyónásra lehetőség a templomi gyóntatószobában az eseménynaptárban kiírt időpontokban van. Lehetőség van szentgyónásra vagy lelki beszélgetésre a gyóntató atyával való személyes egyeztetés alapján máskor is.

Az Egyház az évenkénti szentgyónást írja elő minimumként, de súlyos bűn esetén mielőbb érdemes élni a bűnbánat és bűnbocsánat szentségének ajándékával. Ajánlott havonta, esetleg két hónaponként Isten bocsánatát kérni és átélni azt. Ne jussunk el addig, hogy a bűneink már nem bántanak, nem zavarnak, ne békéljünk meg a bűnnel, ne szokjunk hozzá és ne higgyük azt, hogy nem lehet másként élni. Életünk ezen területén is sokat segít a rendszeresség.

A szentgyónás szertartása

 

Köszönés, keresztvetés:
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

A bűnök megvallása:
Gyónom a Mindenható Istennek és neked, lelki atyám, hogy utolsó gyónásom óta, amely ……….. hete/hónapja/éve volt, ezeket a bűnöket követtem el: …

A gyónó megvallja bűneit. …

A bűnvallomás végén ezt mondja:
Más bűnömre nem emlékszem.

A gyóntató, ha szükségesnek látja, kérdez, tanácsot ad.

Elégtételt ad a gyóntató.

Bűnbánati ima:
Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmat elkerülöm. Ámen.

A gyóntató megadja a feloldozást:
Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked és adja meg a békét! ÉS ÉN FELOLDOZLAK BŰNEIDTŐL AZ ATYA, A FIÚ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN. (itt keresztet vetünk)

 

Gyóntató: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk!
Gyónó: Mert örökké szeret minket.

Gyóntató: Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével!
Gyónó: Istennek legyen hála!

Keresztvetés, köszönés.