Kedves szentimrés testvéreim!

Vasárnap, ahogy gondolom sokan közületek, online misén vettünk részt a nappalinkban. Amikor elmondtuk az egyetemes könyörgéseket, a kezem automatikusan elindult a pénztárcám felé, aztán észbe kaptam, hogy a perselyezés most bizony elmarad. És bár a misére kellett volna figyelnem, a gondolataim elkalandoztak: mi lesz most a plébániánkkal, és az összes többi plébániával, ahol az egyik legfőbb bevételi forrás a perselypénz – volt eddig? Aztán megfogalmazódott bennem, hogy valamit tenni kell. Tulajdonképpen a megoldás egyszerű, hiszen azt az összeget, amit eddig a kosárba dobtunk volna, most csak át kell utalni. Akár rendszeres utalást is beállíthatunk, így biztos nem felejtjük el. És ha már itt tartunk, tehetünk ugyanígy az egyházi hozzájárulással is. A plébánia honlapján ezen a linken találhatjuk meg a szükséges információkat: https://szentimreplebania.hu/tamogatas/

Ebben a rendkívüli időszakban nagyon fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, és meglássuk azokat, akik most elveszítik a munkájukat, bevételi forrásaikat a korlátozások miatt. És ha módunkban áll, akkor segítsünk. Most a plébániák, egyházközségek is bajban vannak, és szerintem a legkevesebb, amit tehetünk, hogy a perselypénzt továbbra is „bedobjuk”, csak most egy kicsit másképp. És tehetjük ezt örömmel, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor 9, 6-7)!

 Glavák Csaba