Plébánia mobil: +36-30/491-6780 titkar@gmail.com

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

A nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.

A nagyböjt latin elnevezése quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása vagy épp az ételtől-italtól való tartózkodás. A böjtnek a célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).

A böjtöt és a böjti időszak hosszát illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), Dávid király bűnbánati böjtöt tartott, Mózes negyven napon át böjtölt mielőtt a tízparancsolatot, mint az Istennel kötött szövetségének alapokmányát kihirdette (Kiv 34,28). A zsidó nép negyven évig vándorolt a pusztában, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3).

Az Újszövetségben is megjelenik a böjt. Anna prófétaasszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent és várt a megígért Messiásra (Lk 2,37). Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület: ezt teszik az apostolok elküldésekor (vö. ApCsel 13,2-3) és a keresztény elöljárók kiválasztása kapcsán is (vö. ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.

A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus böjtje. Ennek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása és a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban. A böjti időszak egyben a felkészülés ideje volt a katekumenek részére a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére.

A nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.

A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a 11. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek, a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a – 18 és 60 év közötti – hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.

Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori és középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz mi az az érték, szokás az életünkben, amihez általában ragaszkodunk és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanánk róla? A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.

Szent Máté evangélista szavai mai is aktuálisak: „Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (…) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!” (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethessünk Jézus feltámadásának titkában.

Az idei évben a pandémia miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosítja a nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét: „Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el mindenkinek a Római misekönyv formuláját: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” vagy: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt követően a pap lemossa a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró maszkot, majd mindenkit meghamvaz, aki eléje járul, vagy pedig ő maga megy a helyükön maradó hívekhez. A pap ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna.”

Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konfrencia (MKPK) elnöke február 17-én, szerdán 18 órakor Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Vatican News

Forrás: Magyar Kurír

A vasárnapok is beleszámítanak a negyven böjti napba? – Harminc kérdés és válasz a nagyböjtről

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a nagyböjtről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Hogyan lehetséges, hogy egy-két hónappal Jézus születésének ünneplése után itt van a Megváltó szenvedésére, kereszthalálára felkészítő időszak?

Húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük, ez március 22. és április 25. között mozoghat. Ennek megfelelően a nagyböjt kezdete lehet akár február 4-e is, ami igazán rövid farsangot eredményezne, míg a leghosszabb karneváli idény március 10-éig tartana. Az idei egy késői nagyböjtkezdés.

2. Miért negyven napig tart a nagyböjt?

A negyvenes szám ma sokaknak az életközepet juttatja az eszébe, de a korai kereszténység – kezében az Ószövetséggel – a készület idejét látta benne: Mózes negyven napig böjtöl a törvény kihirdetése előtt, negyven évig tart a pusztai vándorlás, Illés negyven napig megy a Hórebre, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívja Ninivét. A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus negyvennapos böjtje.

3. Honnan ered a hamvazkodás szertartása?

A hamu már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, és Jézus is említi. A korai Egyházban a bűnbánókat nagyböjt elején – miután bűneiket megvallották, és kirótták rájuk az elégtételt – szőrzsákba öltöztették, a püspök hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból, ahogyan a bűnbe esett első emberpárt Isten a paradicsomból. Egyes hívők bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, és a 11. századtól ez általános előírás lett.

4. Miből van a hamvazószerdán használt hamu, és mit jelképez?

A hamut a hagyomány szerint az előző évi virágvasárnapi barkák elégetésével (és szitálásával) nyerjük. A hamvazkodás fentebb leírt eredeti jelentése miatt fontos lenne a nagyböjt eleji gyónás, és így az időszakban a meggyónt, megbánt bűnök fölötti vezeklés jele lehetne a hamu.

5. Kötelező templomba menni hamvazószerdán?

Nem, de nagyon ajánlott. 🙂

6. Ha összeszámoljuk a napokat hamvazószerda és húsvét között, több mint negyven nap jön ki. Miért?

Eredetileg kétnapos böjt volt húsvét előtt, ez bővült egyhetesre, majd hat vasárnappal korábban (a mostani első vasárnap) kezdődött a böjt, végül magánszorgalomból kezdték még négy nappal korábban. A vasárnap ugyanis böjttiltó nap, és így – egyes számítások szerint – nem része a negyven napnak. Tehát a 6×6=36-hoz kellett még 4 nap. A 11. századtól lett a nyugati rítusban általános előírásként szerda a böjt kezdete.

7. A görögkatolikusok korábban elkezdik a böjtöt. Honnan ered ez a szokás?

A nagyböjt kezdete az első évezredben nagy változatosságot mutatott, volt, ahol hat, hét vagy akár nyolc hétig is tartott. A görögkatolikusok ötvenedvasárnap után kezdik a böjtöt, két nappal korábban a latin rítusúaknál.

8. Miért nagyböjtnek hívjuk ezt az időszakot? Van „kisböjt” is?

Igen, minden egyes péntek böjti nap, Krisztus halála iránt tiszteletből. A negyvennapos böjtölés pedig ennek az éves megünneplése, a nagypénteki böjt kiterjesztése.

9. Miért nem éneklünk Alleluját és Dicsőséget nagyböjtben?

Az Alleluja sajátosan húsvéti, a feltámadást hirdető liturgikus rész, ezért nagyböjtben traktus (folyamatos szólózsoltározás) helyettesíti a misében. A Dicsőség pedig karácsonyi „misealkatrész”, ami népszerűsége miatt terjedt el az egész egyházi évben, azonban adventben és nagyböjtben nélkülözzük.

10. Mi a különbség a szigorú böjti nap és a sima böjti nap között?

A böjtöt a 4. századi forrásaink szerint mindenki maga szabta meg magának, sokan egyáltalán nem ettek nagycsütörtök estétől a feltámadási szertartás végéig, mások egész nagyböjtben különféle fogadalmak szerint böjtöltek, csak kenyeret és vizet, csak nyers zöldségeket fogyasztottak, vagy csak naponta egyszer étkeztek. A későbbiekben szabályozta az Egyház a böjti napokat, de ez az előírás az újkorban egyre inkább enyhült. Eredetileg az egész nagyböjt során csak egyszer, este lehetett enni (ezért a középkorban délre hozták előre az esti zsolozsmát, hogy hamarabb „este” legyen). Idővel egy kisebb étkezés, majd még egy engedélyezetté vált. A francia nyelvben a déjeuner és petit déjeuner szavak őrzik a böjtmegszakítást és kis böjtmegszakítást (ebéd és reggeli).

A jelenlegi szabályozás a korábbi enyhe böjtöt írja elő szigorú böjtnek (napi háromszori étkezés, melyből egy a szokásos bőségben), és péntekekre az egyszerű hústilalmat rendeli.

11. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy csak egyszer szabad jóllakni?

A jelenlegi böjti fegyelmet 1966-ban határozta meg a püspöki kar, és az nem szól „jóllakásról”, hanem arról, hogy „csak egyszer van (teljesebb) étkezés, de megengedett reggel és este némi étel fogyasztása”. Az, hogy délben vagy este van a teljesebb étkezés, szabadon eldönthető.

12. Mi az a minimális lemondás, amit az Egyház előír a nagyböjtre?

Péntekenként hústilalom 14 éves kortól halálig, hamvazószerdán és nagypénteken pedig a fent leírt szigorúbb böjtöt kell tartani.

13. Ha én ennél többet szeretnék tenni, milyen lehetőségeim vannak?

A lehetőségek szinte korlátlanok, de a józan ész kikapcsolása nagyböjtben sem megengedett. Tehát mindenki életkorának, testi adottságainak, egészségügyi állapotának, munkájának, idegrendszerének megfelelő böjtöt, önmegtagadást vállaljon. Azonban az Egyház mindig hármas egységben gondolkodott: böjt/lemondás, több imádság, alamizsna/jótékonykodás.

14. Mi a lelki célja a testi böjtnek?

A böjtnek elsődlegesen testi célja van. Vagyis az, hogy „megfegyelmezzük” a testünket, hogy „ne a farok csóválja a kutyát”, hanem az értelem adja ki a parancsokat, és ne a test kényelme, önzése vezessen. A mai, kényelemre épített fogyasztói kulturálatlanságban ez még fontosabb, mint ezer éve. Visszanyerni a lélek, a szellem uralmát: emberségünket adja vissza. A győzelem erkölcsi: ura vagyok magamnak. Ezután beszélhetünk további lelki haszonról, hiszen a testi visszafogottság több teret enged a léleknek – ez olyan egyetemes emberi tapasztalat, amely minden vallásban jelen van, és érdemes visszatérnünk hozzá nekünk, nyugati keresztényeknek is.

15. Kiválthatjuk jó cselekedetekkel a testi böjtölést?

Nem. A böjt böjt, a jó cselekedet pedig jó cselekedet. Mindkettő fontos része a nagyböjti készületnek.

16. Miért pont a húsról való lemondással böjtölünk?

A hús egy maradék minimum a korábbi böjti fegyelemből. Régen semmiféle állati eredetű ételt nem ettek, aztán az újkorban engedményként megjelent a tojás, a tejtermék, de csak a 19. század végén engedték meg a zsír használatát a főzéshez.

17. Miért lehet halat enni?

A hal hidegvérű állat, és a húsának szerkezete nem hasonlít a melegvérűekéhez, ezért is engedték meg ennek fogyasztását.

18. Hogyan böjtölhet egy vegetáriánus?

A böjt lényege nem a hústilalom, hanem az önmegtartóztatás. A vegetáriánus találjon ki és fogadjon meg nagyböjt elején más, testhez álló erénygyakorlatot.

19. Ha mégis eszem húst egy nagyböjti pénteken, az mennyire súlyos bűn?

Halálos. Kimutatták, hogy előbb-utóbb mindenki meghalt, aki evett valaha is húst. 🙂 Komolyra fordítva a szót: a bűn a súlya miatt nem komoly, azonban a szándék, a lelkület fontos itt. Ha szándékosan fittyet hányok az Egyház előírására, az komoly gond, ha dilemmát oldok fel vele (például nem akarok megbántani valakit, akinek aznap van a születésnapja, és a szeretet sérülne, ha visszautasítanám), akkor az nem súlyos.

20. A vasárnapok beleszámítanak a negyven napba – így vasárnaponként kell böjtölni? Például ha elhatároztam, hogy nagyböjtben lemondok a csokoládéról, vasárnap mégis ehetek, anélkül hogy megtörném a böjtöt?

A negyven napba jelenleg nem számítanak bele, és nem is előírt böjti napok a vasárnapok. A böjti fogadalmainkat megtehetjük úgy is, hogy a negyven hétköznapra vonatkozzanak, de úgy is, hogy végig megtartjuk a nagyböjtben. Az alkoholböjtöt például nem érdemes vasárnap megszakítani, mert a májnak három hétre van szüksége a regenerációhoz. 🙂

21. Mit jelképez a lila szín a nagyböjti liturgiában?

A lila a készületi, bűnbánati időszakok színe.

22. Hogyan alakult ki a keresztúti ájtatosság hagyománya?

A szentföldi zarándokok lelkes úti beszámolói után az itthon maradottak is végig akarták járni Jézus útját, elmélkedni az eseményekről az elítélésétől az eltemetéséig. Ezért kezdtek kálváriákat építeni és keresztutat járni.

23. Miért tizennégy stációból áll a keresztút?

A ferencesek már a 14. században jártak tizennégy állomásos keresztutat Jeruzsálemben. Az idők során sokféle számú stációval állítottak keresztutat (héttől egészen negyvenhárom állomásig), a 18. században a Szentszék a tizennégy stációsat fogadta el, és ehhez kapcsolt búcsút.

24. Van, ahol van egy tizenötödik stáció is: Jézus feltámadása…

Igen, de nagyböjtben ez nem annyira szerencsés, és nincs is benne a praeorator által normatívan előírt rendben.

25. Egyes stációk eseménye nincs benne a Bibliában (például Veronika kendője, Jézus elesik a kereszttel). Ezek honnan származnak, hogyan alakultak ki?

A jeruzsálemi zarándoklatok alkalmával, az egyes helyekhez fűződő hagyományok kerültek be a stációkba.

26. Honnan ered a Laetare vasárnap szokása, és az azt jelképező rózsaszínű liturgikus szín?

E vasárnap a böjt felén túlvagyunk, illetve a keresztségre készülők első vizsgáján (skrutínium): örvendünk a húsvét közeledtének és az Egyház új tagjainak. Örömünkben enyhül a nagyböjt liturgikus szigora: kicsit szólhat az orgona, némi díszítés kerülhet a szentélybe, és a lila szín rózsaszínűre világosodik. Ennek eredete, hogy a pápa e napon áldotta meg az aranyrózsát.

27. Van olyan templom, ahol egész nagyböjtben, van, ahol a virágvasárnapot megelőző vasárnapon letakarják a főoltárképet és/vagy a feszületet. Mikor és miért alakult ki ez a szokás, és van erre valamilyen egységes iránymutatás?

A szentélyt régen hétköznap nagy függönnyel takarták el, amit vasárnap elhúztak (ezt a németek „éhségfüggönynek” nevezték). A képek, szobrok eltakarása általánosan szokásban volt, és maradt is néhol (bár csak a főoltárképet szokták lefedni a legtöbb helyen). Ez a dísztelenség miatt volt: a befelé fordulás és bűnbánati időszak külső megnyilvánulása. A keresztet feketevasárnapra (nagyböjt ötödik vasárnapja) takarjuk el, hogy aztán nagypénteken még drámaibban, az újdonság erejével szembesüljünk vele. Jelenleg nem kötelező, de ismert ez a szokás.

28. A szent három napon (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) kötelező mennem templomba?

Nem, de ekkor van az év három legjobb szertartása – kár lenne kihagyni.

29. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjében nőknek is megmosható a lába. Hogyan lehetséges ez, hiszen az apostolok férfiak voltak?

Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásánál. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).

30. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?

Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: átvonulás, átmenet). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka!

Fotó: Pixabay; Lambert Attila

Forrás: Magyar Kurír

Archívum

Share This