Plébánia mobil: +36-30/491-6780 titkar@gmail.com

andocsA Mária ruhák gyűjteménye igencsak gazdag; a hálás hívek több száz kelmét varrattak a Madonnának. A kollekció nagyobb része magyar adomány, határon innenről és túlról, ám a dúsan hímzett ruhák mellett Dél-Amerikából, Írországból vagy a Távol-Keletről küldött, egzotikus darabokkal is találkozhatunk. Mária ruhatára vetekszik a királynői ruhatárakkal.

A Szántód és Kaposvár között lévő település messziről integető temploma folyamatosan fogadja a zarándokokat, turistákat, de ifjúsági találkozóknak, közösségi rendezvényeknek is rend-szeresen helyet adnak a megszentelt falak, ahol gyakran idézik a piarista paptanár, irodalomtörténész Sík Sándor Az andocsi Máriához című, egy helybeli ferences páter kérésére 1920-ban írt versét: Koldusboton, törött mankón / Jövünk búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái. / Éjfél van a Duna táján. / Magyaroknak éjszakáján / Nincs más, ki virrasszon. / Baráttalan, testvértelen, / Hozzád ver a veszedelem, / Boldogságos Asszony!

A Balaton közeli búcsújáróhely történetéről a néhai plébános, Szabó Imre tollából is olvashatunk. E szerint a ferences atyák az 1716. szeptember 3-án kelt püspöki leirat szerint négy fővel vonultak be Andocsra. Zics és Nágocs lelkipásztori ellátását is vállalták.

1720-ig az első szegényes missziós-házban laktak, 1721-ben új, 12 szobás rendházat építettek. Az első rendfőnök P. Gyarmathy Sámuel volt. 1723-ban ez az új ház egy véletlen folytán leégett, de a kápolna sértetlen maradt. „Az építendő új kolostor alapkövét 1725. május 8-án tették le, s feltehetőleg 15 évig épült. 1739. május 25-én, Szent Ferenc testének átvitele ünnepén tette le az új templom alapkövét Pöstyén Mihály őrkanonok, püspöki helynök, sok egyházi méltóság és nagy néptömeg előtt. A templom ünnepélyes felszentelésére 1747. december 17-én került sor, amit Padányi Bíró Márton veszprémi megyéspüspök végzett.” – írta az atya.
andocs2A páratlan templombelső szentek szobraival vezeti a szemet az oltárig. A barokk kegy templom hálóboltozatos szentélyében áll Mária a gyermek Jézussal – mégpedig ruhában. A 160 centiméteres festett szobor arcán megpihen a fény, mint ahogy nekünk is megálljt parancsol a látvány. A földöntúli arcok vonzzák a tekintetet, ódon falak csöndjében kinyílik a lélek…

A barokk kegytemplom Szűz Mária szobrát 1747 óta öltöztetik. A kisded Jézust tartó Máriának Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta az első palástot, s azóta évről-évre gyarapszik az ajándékruhák száma. A legidősebb, épségben megmaradt ruha 1852-ből való; Talliánné Boronkay Cili adománya.

Az öltöztetős szobrok nem ismeret-lenek Európában, de nem is túl gyakoriak. Az andocsi Máriának jelenleg háromszázharmincnyolc ruhája van. A legújabbat, egy szépséges kéket – mint azt Szalai Tamás plébánostól megtudtuk –, a közelmúltban, Kaposvárról kapta.

Tavaly Kapuvárról is érkezett kettő, s az osztrák testvérközség egy tiroli nép-viselettel lepte meg az andocsi Máriát. Általában kéthavonta, negyedévente lesz gazdagabb a gyűjtemény; Venezuelából, Kanadából, Kínából, Jemenből, Angliából is érkezett már egy-egy ajándékkelme.

A monostorban valaha huszonegy szerzetes szolgált. Most azonban csak a tizenegy éve szentelt plébános él a beimádkozott falak között. Mosdós, majd a székesegyház után következett Andocs. A somogyi búcsújáróhelyre nyolc éve helyezte Balás Béla kaposvári megyés püspök. Ez idő alatt még inkább bebizonyosodott számára: életünk zarándokút a mennyország felé, s mivel évszázadok óta oly sokan megfordulnak Andocson, múltból és jelenből építkezik jövő.

– Jelenleg tíz búcsút ünneplünk, de kezdetben, a jezsuiták idején, még tizenhárom búcsút tartottak nyilván áldozó-csütörtöktől Magyarok Nagyasszonya ünnepéig – mondta Tamás atya, aki a nagytoldipusztai és a németsűrűpusztai hívek pasztorálását is ellátja. – Augusztus 15-re, Nagyboldogasszony ünnepére több mint kétezren zarándokoltak Andocsra, a szeptember 8-i Kisasszony napi búcsúra ezerötszáz vendéget várnak. Idén először körmenettel tettük maradandóbbá az ünnepet, és dr. Gárdonyi Máté egyháztörténész, Siófok-kiliti plébános tanítását is hallhatták a hívek, akik az ide vezető út egy szakaszát gyalog tették meg. A tihanyi és a székesfehérvári hívek is mindig velünk ünnepelnek.

A templomból kisétálunk a templom-kertbe, ahol kút áll. Vize az atya elmondása szerint szentelt víznek minősül, amelyet leginkább a szembetegségek gyógyítására használták. A kalocsai zarándokok mindig meghintik vele egymást; ezt nevezik zarándokkeresztségnek vagy zarándokbérmálásnak.

Jelentős a zarándokforgalom Andocson. Évente hetven-nyolcvan csoport érkezik; legutóbb Nagybecskerekről és Dercsikából, Andocs szlovák test-vértelepüléséről, illetve a csallóközi Nagymagyarról látogattak ide a hívek.

Aki többször megfordult már Andocson, érzékelhette: az elmúlt tíz évben folyamatos az építkezés. Ütemezve, több százmillió forintos egyházmegyei, központi, illetve Európai Uniós támogatásnak köszönhetően új arcát mutatja a templom és a zarándokszállásként használt rendház. Tíz éve, még Szabó Imre plébános idejében kezdődött meg a toronyfelújítás, s azóta megújult a tető-szerkezet, kicserélték a nyílászárókat, a plébánia az első emeletről a földszintre költözött. Jelenleg a zarándokközpont, a rendház emeleti részét modernizálják.

A rekonstrukció 9,5 millió forintos kormányzati támogatásból valósul meg. A „Máriás lelkületű” plébános vallja: Andocs kiváló terepe a találkozásnak, az égi-földi párbeszédnek, a magunkba tekintésnek. Ezért mindenkit vár, bejelentkezés nélkül is. Állandó lehetőséget kínál a szentgyónásra, áldozásra. Elődje, Szabó plébános – akit pénz után kutatva, egyik „pártfogoltja” vert meg brutálisan –, „perpetuum mobile-ként” volt jelen a falu életében. Több mint húsz éve, egyik beszélgetésünkkor csendesen megjegyezte: az a legfőbb álma-vágya, hogy értelmes, felelősséget érző fiatalokat neveljen, mert belőlük van a legkevesebb. S amíg nem lesznek ilyenek az ifjak, addig kereszténnyé sem lehet tenni őket.

Tamás atya is hasonlóan látja. A múlt tanévben száznyolc diáknak oktatott hittant a helyi iskolában, ahova a kör-nyékbeli falvakból is járnak tanulók.

Kedveli ezt a korosztályt, és a bérmálkozásra készülő középiskolásokkal is szót ért, ám úgy érzékeli, a gyerekek mellett a felnőttek szemét is rendre fel kell nyitni Isten titkaira, hiszen a XXI. század embere az önzéstől, a tömeg-ember-mivolttól, a trendi-léttől, s az önmegvalósítás feltétlen szándékától szenved leginkább.

– A fiatalokat rabságban tartja a közöny, az idősek a magánytól félnek, mivel a fiatalok nem fordítanak kellő időt rájuk. A kettő egymással összefügg, s ez sajnos világjelenség.

Miként lehet kereszténnyé nevelve jobbá szeretni és megtartani a fiatalokat? – kérdezem az atyát.

– Elsősorban meg kell érteni a problémáikat és osztozni kell velük az örömben.

Ez elég?

– Nem, de így kell kezdeni a velük való törődést, s ha már megértettük őket, érzik a feléjük áradó szeretetet, csak akkor mutathatunk rá legerősebb kapaszkodójukra, a hitre.

A Kaposvári Püspökség régi terve, hogy Andocs ne „csak” búcsújáróhely maradjon, hanem ifjúsági és lelkigyakorlatos központtá fejlődjön, hiszen minden feltétel adott ehhez. E törekvéseket támogatja az ezeregyszáz lelkes település önkormányzata is. Törőcsik Ferencné, Andocs polgármestere a jegyzőasszonnyal, Werner Józsefnével templomjáró emberek és a testülettel együtt szívügyük a műemléktemplom és a rendház, de a lelki építkezés is.

andocs3A Mária-ruhák a földszinti termekben várják, hogy sorra kerüljenek. Legfőbb „szakértőik” és karbantartóik Viza Jánosné, Oberhuber Józsefné, valamint egy fiatalember, Fias József, akik a liturgia színének figyelembe vételével, kéthetente öltöztetik Máriát és a kisdedet.

S hogy melyik ruha áll Tamás atya szívéhez legközelebb? A Rábapatonáról való, égszínkék ruha, mert e kis falu templomában tartották keresztvíz alá.

Kedves számára a Budapestről érkezett, piros-fehér-zöld szélű kelme is, amelyet Barnabás szülei küldtek, akik itt, a Máriaszobor előtt imádkoztak gyermekáldásért. Kérésüket meghallgatta Mária.

LŐRINCZ SÁNDOR

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com